{Gregory Bassham – Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája}
Kiadó: Bestline Kiadás éve: 2003 (első kiadás) Fordítók: Büki Gabriella, Fazekas Gergely, Füzessy Tamás Oldalszám: 274 Ár: 2290 Ft
Évtizedekkel a nagy mű megjelenése után hatása nem csökken - sőt. Az alaphoz méltó megfilmesítésnek köszönhetően sosem látott méretekben vált ismertté az oxfordi nyelvészprofesszor tündérmeséje. Jelen válogatás Tolkien műveiben található, egyes alapvető filozófiai kérdésekre adott válaszait igyekszik az olvasó elé tárni. A szerzők (olyan tudósok, akik egyszerre jártasak szakterületükön és Középföldén) eszmefuttatásai között van, amivel elsőre egyet lehet érteni, s bizony van, amivel másodszorra sem. Bár ez értelemszerűen nagyban függ a befogadó (vagyis az olvasó) erkölcsi értékrendjétől, filozófiai elképzeléseitől. Egy biztos, a válogatást nem javallott egy szuszra lenyelni, célszerűbb fejezetenként befogadni - s vélhetően még hatásosabb, ha baráti körben meg is vitatják a leírtakat. Mindezeket természetesen nem elrettentésül írom, mivel az öt fejezet (A gyűrű, A boldogság keresése, Jó és gonosz Középföldén, Idő és halandóság, Befejezés és végkifejlet) írásai többségében könnyen érthetőek, s nem igényelnek különösebb előképzettséget, jártasságot, legfeljebb némi józan észt.
Érdekes például a Jó és a Gonosz mibenlétének taglalása Scott A. Davison által. Arra keresi a választ, hogy Tolkien két különálló, egymással egyenértékű „erőnek” tartja, vagy a Szent Ágoston által vallott nézetet használja, mely szerint a Jó létezhet Gonosz nélkül, de a Gonosz Jó nélkül nem. Sajnos az írás terjedelméből kifolyólag erre a kérdésre nem kapunk egyértelmű választ.
Eric Bronson az egzisztencialistákat tereli egy csoportba a tündékkel, kihangsúlyozva a múlt és a tapasztalatok szerepét a jelen döntéseiben. Ugyanilyen érdekes Joe Kraus írása is, amelyben a modernizmus és a hagyomány fontosságát igyekszik felmutatni Tolkien műveiben. Mielőtt azonban végleg elmerülnénk a filozófia hatalmas tengerében, amelynek felszínét számtalan irányzat és felfogás áramlata borzolja - egyet ne felejtsünk el. Tolkien életműve önmagában is élvezhető, ehhez csupán annyi szükséges, hogy meseként fogjuk fel.
Tolkien kitalált világa sokban különbözik a miénktől: Középföldén nincsenek forgalmi dugók, bosszantó TV Shopok vagy pocsék valóságshowk, nincsenek válások, rágalmazó politikai hadjáratok és sörnél erősebb tudatmódosító szerek sem.
Mindezek ellenére Középfölde mégis hasonlatos a mi világunkhoz, hogy hasznos összehasonlításokat végezhessünk, és komoly tanulságokat fedezhessünk fel. Tolkien és a Gyűrűk Ura hatása felbecsülhetetlen. Bassham és Bronson professzorok egy Szövetséget hívtak életre olyan tudósokból, akik egyaránt képzettek a filozófia tudományában és behatóan ismerik Középfölde világát. Megannyi kérdés született Tolkien lenyűgöző hősi története nyomán, amelyek valójában az etika, illetve a morálfilozófia alapvető kérdései: Lehet az emberfeletti erőt jóra használni vagy a hatalom minden esetben rabul ejti az embert? Létezik-e a hatalom "jó" és "rossz" használata morális értelemben? Lehetségese-e összhangban élni a természettel és más népekkel? Nem tartanánk az örök életet unalmasnak és terhesnek? Vannak-e erkölcsi és etikai korlátai az uralkodási vágynak? Hogyan akadályozhatjuk meg a globális, minden "népet" érintő katasztrófákat?
Tolkien maga is remélte, hogy történetei segíthetik olvasóit a jobb emberré válásban, és tudatosan vetett fel néhányat a mitológia, a vallás és a filozófia legkomolyabb kérdéseiből.
Még a legtapasztaltabb Tolkien-kutató is talál merengenivalót ebben a magával ragadó gyűjteményben, amely Frodó és barátai történetét egy más, elgondolkodtató szemszögből láttatja. Mint egy darab lembas, minden egyes tanulmány elégedetté tesz egy napra - ami azt jelenti, hogy három hétig evés helyett lehet olvasni ezt a könyvet. |