{A TNDE RS}
Ktfajta bct hasznltak Kzpfldn. Az egyik a Feanor ltal kifejlesztett tengwk voltak - ezeket hasznltk folyrsra, a msik a certhek, mely beleriandban fejldtt ki - ezt karcolt s vsett rsoknl hasznltk.
Tengwk
Feanor tengwi (tengwa jelentse "bet") jval sibb mltra tekintenek vissza, mg a noldk talltk fel ket. Br nem ezek voltak az els rsjelek. Az els bct Rmil dolgozta ki. Feanor bcje mr a Rmil ltal lefeketetett alapokon jtt ltre, annl mindenkpp jval rendezettebb, szisztematikusabb. Ezek a tengwk terjedtek el aztn Kzpfldn az eldk jvoltbl, s a harmadkorban mindenhol hasznltk ket ahol a Kzs Nyelv lt. Maga az bc kzel sem vletlenszeren jtt ltre. Mr Rmil tengwi is egy szisztma szerint helyezkedtek el egy tblzatban. Feanor beti azonban mg rendezettebbek. Az alapbetk szma 24, ezek egy 6x4-es tblban helyezkednek el. A ngy oszlop alkotja a ngy tmt, a hat sor pedig a hat tyell-t (fokot). A betk telc-bl (szr) s lvbl (hurok) llnak. A szr lehet rvid (5., 6. tyell), felfel nyjtott (3., 4. tyell) s lefel nyjtott (1., 2. tyell). A hurok lehet nyitott (I s III tma) valamint zrt (II s IV tma); lehet belle egy (1., 3. s 6. tyell) vagy kett (2., 4. s 5. tyell); lehet balra a szrtl - lentrl felfel grbl (III s IV tma), vagy jobbra - fentrl lefel grbl (I s II tma); valamint lehet nyitott (I s III tma) vagy zrt (II s IV tma). Ez sszesen 24 fle kombincira ad lehetsget, s a feanori alapbetk ki is hasznljk ezt a 24 -et. Az els oszlop neve ticotma, mert a 't' bett s hangz trsait tartalmazza, a II oszlop a parmatma, mert ez a 'p'-re vonatkozik. A III s IV tma tbbfle kpp hangzik ms-ms nyelveken. Quenyban a IV a calmatma, a 'k'-ra vonatkozik, a III pedig a 'kw'-hez tartoz quessetma. Az 1. tyell-be tartoznak a zngtlen zrhangok: 't', 'p', 'c/k', 'kw'. 2. tyellbe a zngstettek (erre utal a megkettztt hurok): 'nd', 'mb', 'ng', ngw' (sindban: 'd', 'b', 'g,', 'gw'). A lefel nyjtott szr az 1. zrhangjaibl rshangokat kpez, gy a 3. tyell: 'th', 'f', 'kh', 'khw'. 4. tyellben ezek zngstve: 'dh', 'v', 'gh', 'ghw'. 5. tyell a nazlis mssalhangzkat taertalmazza: 'n', 'm', 'ng', 'ngw'. A 6. tyellnek az 5. zngtlen prjnak kellene lennie, azonban ilyen hangok nincsenek a tnde nyelvekben, ezrt ez a tmk leggyengbb flmagnhagnz szer mssalhangzit tartalmazza: 'r' (gyenge, nem pengetett r), 'v', 'y' (j), 'w'.
|