{A T�NDE NYELVEKR�L}

A K�z�pf�ld�n �l� t�nd�k, m�g az id�k hajnal�n t�bb csoportra szakadtak. Egyik csoportjukat a nyugtra t�voz� eld�k, m�sn�ven nemes t�nd�k alkott�k, akik k�z�l sokan k�s�bb visszat�rtek Amanb�l K�z�pf�ld�re, hogy itt �ljenek sz�m�zet�sben. M�sik jelent�s csoportjuk a sind�k, vagy m�sk�pp sz�rke t�nd�k voltak, akik K�z�pf�lde nyugati r�sz�n, Beleriandban �ltek.
Ennek a k�t csoportnak a nyelve az amivel Tolkien m�veiben tal�lkozhatunk. B�r a t�nd�knek t�bb (sz�mbelileg kisebb csoportja is volt) az � nyelv�kr�l nem tudunk szinte semmit sem annak ellen�re, hogy a harmadkor v�g�re nagyr�szt �k �ltek m�r csak K�z�pf�ld�n. De a L�rienben �s a Bakacsinerd�ben �l� erd�t�nd�k is a sind�k nyelv�nek egy v�ltozat�t besz�lt�k.
Az eld�k nyelve a quenya volt. Ez a nyelv nyugatr�l, Eldamarb�l sz�rmazott. Ott az egyik �si nyelv volt, az els� melyet �r�sba foglaltak. A k�s�bb Amanb�l t�voz� sz�m�z�tt eld�k hozt�k K�z�pf�ld�re, de sohasem vert gy�keret a k�znapi �letben. Lassan h�tt�rbe szorult, �s a szertart�sok, �nnepek, a tudom�nyok �s a versek nyelve lett. Egyesek sz�m�ra �l�, de a t�bbs�g sz�m�ra holt nyelv.
Az els� kor v�g�n �rkez� eld�k j�val kevesebben voltak mint a beleriandi sind�k, az � t�rsadalmukba olvadtak bele, �s az � nyelv�ket, a sind�t vett�k �t k�znapi haszn�latra. Ez a queny�val rokon nyelv.

Mind a quenya mind a sinda nyelv meg�rt�s�hez �s megismer�s�hez fontos tiszt�ban lenni a nyelv hangz�k�szlet�vel,mert az �b�c� fel�p�t�s�t teljes m�rt�kben ez hat�rozza meg. A bet�k form�ja, alakja att�l a hangz�t�l (vagy hangz� csoportt�l) f�gg amelyet jel�l.

C - ezt mindig 'k'-nak ejtik
CH - mint a Bach ch-ja
DH - z�ng�s 'th', mint pl.: clothes; t�bbnyire d-b�l sz�rmazik, de van, hogy 'nr'-b�l
F - mindig 'f'-nek hangzik, csak sz� v�g�n 'v', ez�rt sz� v�g�n nem is �rnak 'v'-t
G - mindig 'g'-nek hangzik
H - ha nincs mellette m�ssalhangz� akkor sima 'h'; az 'r', 'l' �s 'w' melett z�ng�tlen�ti azokaz
HT - csak quenya nyelvben fordul el�, �gy kell ejteni mint a n�met "acht" 'cht'-j�t
I - a sind�ban sz� elej�n mag�nhangz� el�tt 'j', egy�bk�nt mindig 'i'
K - a 'c'-t ejtik mindig 'k'-nak, l�nyeg�ben azonosak
L - sz� elej�n sim�n 'l', de mag�nhagnz�k k�zt, �s sz� v�g�n mag�nhangz� ut�n palataliz�l�dott
LH - az L z�ng�tlen p�rja pl.: a "szleng" sz� beli 'l'
NG - pl.: a "hang" beli 'ng' hangcsoport, sz� elej�n sima 'n'
PH - mintha 'f' lenne, sz� v�gi 'f'-et mindig �gy jel�lnek
QU - csak a queny�ban fordul el�, 'kv'-nek ejtik
R - pegetett 'r'
RH - z�ng�tlen 'r'
S - z�ng�tlen 'sz'
TH - mint az angol "cloth"-ban, queny�ban 'sz'-nek ejtik
TY - mint a magyar 'ty', a 'k' vagy 't' �s a 'j' �sszeolvad�s�b�l sz�letett
V - a 'v', de sz�v�g�n 'f'-et haszn�lnak helyette
W - z�ng�s 'w'
HW - a 'w' z�ng�tlen p�rja
Y - queny�ban a 'j'-nek felel meg, de sind�ban ez m�ssalhangz�!
HY - a 'hj' hancsoportnak felel meg, az 'szj' �s 'khj' csoportokb�l sz�rmazik

A quenya igen kedveli az 'nd', 'mb', 'ng', 'ngw' hangcsoportokat, �s a 'b', 'g' 'gw' hangok szinte csak ezekben a csoportokban fordulnak el�. A sind�ban viszont 'nd' helyett 'nn', 'mb' helyett pedig 'mm' �ll. B�r az 'nd' megnmaradt az egy sz�tagos szavakban �s n�h�ny r�gi n�vben. A sinda megtartotta az 'ng'-t, kiv�ve a sz�v�geken.

Tolkien leggyakrabban a k�vetkez� m�ssalhangz�csoportokat alkalmazta: cc, ht, hty, lc, ld, ll, lm, lp, lqu, lt, lv, lw, ly, mb, mm, mn, mp, my, nc, nd, ng, ngw, nn, nqu, nt, nty, nw, ny, ps, pt, qu (a 'cw' sz�m�ra), rc, rd, rm, rn, rqu, rr, rt, rty, rs, rw, ry, sc, squ, ss, st, sty, sw, ts, tt, tw, ty, x (a 'ks' sz�m�ra).

Az 'i', 'e', 'o', 'u', 'a' �s ezek hossz� v�ltozata '�', '�', '�', '�' �s '�' mind a k�t nyelvben megtal�lhat�. A sind�ban azonban a hossz� mag�nhangz�kat egy sz�tagos szavakban t�rt �kezettel jel�lik, a megny�lt hangz�sra utalva; pl.: "Dûn", de "D�nad�n", mert az m�r nem egy sz�tag.
A quenya diftongusai (egy sz�tagnak sz�m�tanak): 'ui', 'oi', 'ai', 'iu', 'eu', 'au', a t�bbi mind k�tsz�tag�.
A sinda diftongusai: 'ae', 'ai', 'ei', 'oe', 'ui' �s 'au'.
A hangs�ly mindig a diftongus elej�n van. Kiejt�s�k: 'ai' = 'aj', 'ei' = 'ej', 'oi' = 'oj', 'ui' = 'uj', 'ae' = 'aj', 'oe' = 'oj'; a t�bbit ahogy �rjuk.
Azok a mag�nhangz�k amik nem alkotnak diftongust k�l�n ejtend�k, �s ilyenkor az egyik f�le k�t pontot helyeznek (pl.: �) ezzel is jelezve hogy nincs egybeolvad�s.
A sz� v�gi 'e' bet�t sosem nyelik el (mint az angolban szok�s) ez�rt ezt olykor �gy jelzik, hogy sz� v�gi 'e' helyett '�'-t �rnak.

A hangs�ly k�t sz�tag� sz�ban mindig az utols� sz�tagon van.Hosszabb szavakn�l az utols� el�tti sz�tagon, kiv�ve ha annak a mag�nhangz�ja r�vid �s egy, vagy egyetlen m�ssalhangz� se k�veti, ekkor az azt megel�z� (h�tulr�l harmadik) sz�tag lesz a hangs�lyos.