Peter Jackson a King Kongról, A Gyűrűk Uráról és a filmezés jövőjéről   Milyen lesz új filmje, a King Kong, hogyan született meg A Gyűrűk Ura-epizódok bővített változatának ötlete, és szerinte hogyan alakítják át az új technológiák a filmek gyártását, forgalmazását és bemutatását... A Hollywood Reporter a King Konggal kapcsolatban arra volt kíváncsi, jelent-e bárminemű kihívást egyetlen filmet készíteni a monumentális A Gyűrűk Ura-trilógia után. Jackson válaszában elmondta, hogy logisztikai szempontból sokkal könnyebb dolguk lesz, ugyanakkor jó forgatókönyvet írni és jó filmet csinálni ugyanolyan nehéz. Jackson a legnagyobb fontosságot egyébként épp a forgatókönyvnek tulajdonítja – mint mondja, ha az jól sikerül, akkor biztos benne, hogy maga a forgatás már simán megy majd, hiszen A Gyűrűk Ura kipróbált alkotógárdájával fog dolgozni – a producerek, az operatőr, a művészeti vezető, a látványtervező mind régi munkatárs, a zenét is ismét Howard Shore komponálja, és a Weta Workshop, illetve a Weta Digtal is hónapok óta dolgozik már a King Kong előkészítésén. Az új-zélandi rendező szerint a szereposztásról korai beszélni, mivel a forgatókönyv még nincs teljesen kész, így nem tudják pontosan, milyen karakterekre lesz szükségük. Naomi Watts főszereplése mindenesetre biztos, és Jackson reméli, hogy A Gyűrűk Ura színészei közül is jut majd néhánynak feladat. Ami a King Kong sztoriját illeti, Jackson azt ígéri, hogy az az 1933-as eredeti cselekményét és narratív struktúráját követi majd, ám a jellemeket igyekeznek árnyaltabbá tenni, és a filmet inkább drámaként, mint fantasyként tálalni. Az 1976-os remake-et teljesen figyelmen kívül hagyják: „Úgy teszünk, mintha az 1976-os változat nem is létezne” – jelentette ki Jackson, aki egyébként épp az 1933-as King Kong hatására döntött úgy még gyermekként, hogy filmes lesz. (A Newsweeknek nemrégiben elárulta, hogy másik meghatározó gyermekkori élménye a Tövismadarak című brit tévésorozat volt.) A Hollywood Reporter arra is kíváncsi volt, számított-e Jackson A Gyűrűk Ura-filmek ilyen mérvű sikerére (legfrissebb hírek szerint A Gyűrűk Ura – A király visszatér bevétele átlépte az egymilliárd dolláros határt – a szerk.), és nem túl meglepő módon a direktor nemmel válaszolt – a forgatás során csupán annyit mertek remélni, hogy a trilógia talán visszahozza a gyártási költségeket (a három rész együtt 270 millió dollárba került – a szerk.), és akkor talán lehetőséget kapnak további filmek készítésére is. Jacksont leginkább az tölti el büszkeséggel, hogy hány embert „térítettek meg” A Gyűrűk Urának. „Jó érzéssel tölt el a gondolat, hogy sok fiatal gyerek a filmek hatására rágja át magát Tolkien nem éppen könnyű munkáin” – mondja. A bővített változatokról az interjúból megtudhatjuk, hogy ezek ötlete Jacksontól származik, ám téved, aki azt gondolja, hogy a rendező már a forgatás előtt tudta, hogy mindegyik résznek lesz egy rövidebb és hosszabb verziója – mint mondja, csak a vágás során derült ki, hogy mindhárom epizódhoz van kb. egyórányi törölt jelenetük. A „törölt jelenet” itt azonban nem vágószobai szemetet jelent – Jackson a beszélgetésben hangsúlyozza, hogy ezeket a szcénákat is mindig is A Gyűrűk Ura-adaptáció legitim részének tartotta. Jackson elismeri, hogy a DVD-k marketingszempontból is rendkívül hasznosak voltak: segítettek fenntartani az érdeklődést a trilógia iránt az egyes epizódok mozis bemutatói között. A DVD digitális médium, és Jackson szerint a filmgyártás, -forgalmazás és -vetítés jövője szempontjából is meghatározó fontosságúak a digitális technikák. A Gyűrűk Ura-trilógiát ugyan filmre forgatták, és a King Kongot is arra fogják, de Jackson már várja, hogy a filmkészítés teljes folyamata digitális legyen. A házimozizásban szerinte óriási minőségjavulást hoz a nagy felbontású DVD-k jövő évi megjelenése, a mozikban pedig, úgy látja, az IMAX-féle óriásvásznaké a jövő.